On our last day in Rome we wanted to wake up early, but we were so tired, just woke up az 9 am. After the daily routine coffee and sweet breakfast, we went to the top of the hill which was really close to our apartment and wanted to make some nice pictures about Rome. The results were under our expactations, but it was still quite nice.
Lebuszoztunk a Vatikánhoz és meglátva a végtelen sort a téren, úgy döntöttünk, kihagyjuk idén a Szent Péter bazilikát.
Bementünk a Vatikán postahivatalba és feladtunk a képeslapjainkat. Még mindig csak 10 körül járt az idő ezért elmentünk a Piazza Veneziara, ittunk egy kávét 2 euróért, aztán kerestünk egy szupermarketet, ahol vettünk pizzát és sört és sétáltunk egy kört. Facciamo cosí. "Tegyünk hát így."
We caught a bus to the Vatican and when we saw this infinite queue to the basilica, decided to not to visit it now.
We went to the Vatican Post Office and sent our postcards home. It was still just 10 am, so we traveled to Piazza Venezia and drunk a coffee for 2 euros.
Later we found a supermarket and bought some pizza and beer, and had a tipical student lunch on the square. Facciamo cosí. "Let's do it like this".
A piazzan megebédeltünk, megittuk a sört aztán visszabuszoztunk a Vatikánhoz, mert 13:30-kor találkozónk volt Lorenzoval. Lorenzo Róma három legjobb cukrászdájából egyet már megmutatott, most a második következett. Egy sziciliai cukrászdába vitt minket és meg kell hagyni, édességben ők a legjobbak.
After this unforgettable lunch we went back to the Vatican to meet Lorenzo at 13:30 and visit the second best gelateria of Rome. The pastry shop was originally from Sicilia, and to be honest, they are the best in sweets.
Elbúcsúztunk Lorenzotól, megköszöntük neki azt a sok befektetett energiát és időt amit ránk szánt és hazamentünk pihenni és összepakolni.
We had to say goodbye to Lorenzo and a big thanks for all his effort in energy and time, and went back home to prepare all backpacks and take a little rest.
Este elköszöntünk a vendéglátóinktól és a macskáktól és elbuszoztunk Róma Terminihez. Boltot kerestünk, de végül fel kellett adnunk és az egyetemhez közeli olcsó pizzériában ettünk egy Napolitanat és tovább sétáltunk Róma Tiburtinához.
In the evening we said goodbye to our hosts and the cats and caught a bus to Roma Termini. We searched a shop for some food, but in the end we just gave up and ate a napolitana pizza at a cheap "student" kind of pizzeria, and walked slowly to Roma Tiburtina.
Még metróztunk is mivel volt még egy jegyünk amit nem használtunk fel, bár elég szerencsétlen egy metrózás volt. A buszunk Pisába éjfélkor indult és természetesen 23:30-kor még nyoma sem volt. A buszt keresve Kevin leszólított egy beszédes hátizsákos holland lányt, hogy nem tudja-e véletlenül, honnan indul az egy eurós busz (Megabus) Pisába. A holland lány lelkesen csatlakozott hozzánk, mert ő is épp ezt a buszt kereste. Megérkezett a busz némi késéssel, a hátizsákjainkat szépen bedobálták a csomagtérbe, sikerült előrefurakodni a tolongó tömegben és kényelmes helyet találnunk.
We also used a metro line, because we still had a ticket what we didn't use. Actually this metro trip was a little bit unlucky, but still really funny.
Our bus to Pisa went at midnight, and of course at 23:30 it still wasn't at the station. While we were searching for the bus, Kevin asked a talkative dutch backpacker girl, if she knows where is the Megabus station. Fortunately she was also searching for it, so she joined us. The bus arrived a little bit late, they throw our backpacks to the trunk, and successfully i found a comfortable place for us. It was not easy, but I was pushing myself forward in the crazy crowd, so we had a nice place on the second floor.
A félrészeg holland csaj mögénk ült és eleinte sokat beszélt, de végül elaludt. Elmesélte, hogy ő három hónapot töltött Milánóban egy internship programmal és most végzett vele és kicsit utazgat Olaszországban mielőtt hazamegy. Szinte mindig Megabust használ ezért megosztotta velünk, hogy tapasztalata szerint a legjobb, ha az út előtt beborozik az ember, ahogy most ő is tette, csak, hogy könnyebb legyen elaludni. Vicces lány. Közel öt órányi álommentes, hűvös utazás után megérkeztünk az első állomásra, Pisába.
The half-drunk dutch girl sat behind us, and in the beginning she was talking a lot. She told us, that she spent 3 months in Milan for an internship program and she just finished it now and wanted to visit italy a little bit, before going back to the Netherlands. She uses almost always Megabus, and she shared her tip with us, that according to her experiences the best is, if you drink a little wine before traveling - like she did now-, because it's easier to fall asleep on the bus. Funny gal pal.
After 5 hours of cold, dreamless travel, finally we arrived to the first stop: Pisa.
39,2 km
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése