Eddig nem sokat írtam arról, hogy mi történik a szervezetnél, ahol önkéntesként dolgozom. Ez nem azért van, mert nem csinálunk semmit.
Tehát eleinte csak figyeltem, hogy ki mivel foglalkozik, és segítettem, ahol tudtam. Például mikor Filipa plakátot tervezett a nyári táborunkhoz, gyakran kikérte a véleményemet egyes színekkel és betűtípusokkal kapcsolatban.
Elkészítettem a nagy falinaptárat, szép színesre, ebbe írjuk bele, hogy ki, mikor, mivel foglalkozik, mikor futnak az egyes projektek, mik a határidők, ki, mikor utazik el és hova, illetve kinek, mikor van itt vendége. Ez például eszméletlen kreatív feladat volt.
Most, hogy Valeria asszisztense külföldön van egy cserekapcsolat miatt, így én léptem a helyébe, és segítek Valeriának, amikor kéri. Például elmentem a postára és egyéb adminisztratív feladatokat láttam el.
A nyári táborokban kreatív, újrahasznosító, olcsó tevékenységeket fogunk végezni a résztvevőkkel (óvodások, tinédzserek, felnőttek, cserkészek), ehhez rengeteg anyagot és ötletet kell gyűjtenünk, többek között ez is a feladatom. Tehát az internetet böngészem (pinterest, instagram...) és szép prezentációkba gyűjtöm a jobbnál jobb képeket, illetve a saját ötleteimet, hogy miket lehetne csinálni velük. A cél egy közösségi tér szebbé és hasznosabbá tétele. Ez a tér régen egy szupermarket volt, de az önkormányzat megkapta, hogy a fiatalok ott színházat, filmklubot, nyári tábort, bárt és egyéb kulturtevékenységeket folytassanak. A keresgélést nagyon élveztem, rengeteg jó ötletet találtam, jövő héten kell előadnom az öteleteket Valeriának, az önkéntes varrónőnek és az önkéntes asztalosnak.
Mindemellett öt török erasmus + résztvevőt várunk június 28-ára, akik a két hónapos szakmai gyakorlatukat fogják elvégezni Poggiardoban. A mi szervezetünk fogadja őket, ezért egy két napos programot szervezünk nekik, hogy kicsit megismerjék ezt a helyet és a kulturát.
Én a helyi zenéről és táncról tartok majd kiselőadást, ma ezt a prezentációt kezdtem el összerakni. Filipa a salentoi konyháról beszél majd, Quentin Tarantino pedig a helyi kultúrát és szokásokat ismerteti meg a török vendégekkel. Amúgy persze nem Quentin Tarantino, hanem valami más olasz név, de én csak a Tarantinot tudtam megjegyezni, szóval mától Quentinnek fogom szólítani az új kollégánkat.
Tegnap rendet raktam hátul a raktárnak használt szobákban, és megcsináltam még három naptárat az irodába, ezeken fogjuk megtervezni a programokat.
Meg ma lefestettem a bringámat.
(Képek holnap.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése